Majd meglátjátok ha szülők lesztek! -mondják sokszor felmenőink. Általában szeretetből, és leginkább akkor, amikor úgy érzik, az ÉLET ZSÁKunk, nem elég bőséges még felelősségvállalással, viszont túlteng benne a könnyedség, lazaság és elköteleződés hiánya.
Rátrafáltam ugye? Ismerős sokunknak ez a mondat. És biztos az érzés is ami bennünk ilyenkor ehhez a mondathoz társul.
Egyébként, honnan is tudnánk, hogy mi vár ránk, amikor majd gyermekünk lesz; ha majd egyszer a szülő szerepre készülünk? Erről, csak gyermeki oldalról van tapasztalatunk, de az számtalan féle, és fajta megéléssel bír.
A felmenőink annak idején készültek erre? Vajon miért hangzik el az ő szájukból figyelemfelkeltő célzattal és némi elrettentő tartalommal? Olyan borzalmas és súlyos dolog ez? Sokan vagyunk, akik már tudjuk a választ. Szülői szerepünk, korábbi életünkhöz képest teljesen más lesz. A gyermek megszületésével sok minden megváltozik. Anyák és apák leszünk, egyszerre válunk lányból és fiúból, anyává és apává és leszünk SZülőPÁR.
És ez, különleges dolog. Egészen ismeretlen érzés, ami semmihez sem hasonlítható. Vele az élet szép, kihívásokkal, örömmel, nehézséggel, sikerekkel és buktatókkal egyaránt teli időszaka kezdődik meg.
Életünkben a szülővé válásunk egy, a sokfajta változást hozó szakasz közül, aminek jó, ha megadjuk a figyelmet, energiát, időt, és az ünnepet. Hiszen az ünnepnek mindez kijár. Érdemes rá felkészülni. Időt és teret hagyni annak , hogy a lelkünk megélhesse a változást. Fontos róla beszélgetni, gondolkodni, álmodni, hogyha egyszer csak eljön, azonnal megismerjük.
Szülővé válni tehát ÜNNEP. A gyermekünk megszületésének ünnepe, ami nemcsak a körülményeinket változtatja meg, hanem bennünket is.
Beszélgessünk hát róla, hogy minden ismerősként érkezhessen meg hozzátok, ha itt az ideje.
